Kapcsolat

Filmek

A Netflix hatalmas potenciált lát a videójáték adaptációkban

A Netflix továbbra is aktívan keresi azt a helyet a piacon, amit gond nélkül uralhat.

blank

blank

Ahogy azt már megszokhattuk a kaliforniai médiaszolgáltató és tartalomgyártó cégtől, egyes produkcióikat illetően igencsak sok vasat tartanak a tűzbe, elég csak a Henry Cavill (Az acélember, Enola Holmes) főszereplésével futó Vajákra és a hozzá tartozó vadhajtásokra, vagy a saját gyártású animéikre gondolni. Újonnan pedig nagyon úgy fest, ezen nagyratörő törekvéseik közé sorakoztak a videójátékok is: a Netflix legfőbb partnere jelenleg a Ubisoft, akivel rögtön több Assassin’s Creed projektre, egy The Division filmre, egy animációs Splinter Cell és egy Beyond Good and Evil szériára is leszerződtek nemrégiben, illetve már valamilyen nemű Splinter Cell (film vagy sorozat) és egy Cyberpunnk 2077 produkció is felröppent pletyka szintjén – az utóbbi ugyan nem ubisoftos, de ez most csak részletkérdés.

Persze ez a történet nem a franciákkal kötött egyezséggel kezdődött, hiszen azt olyan már létező és bejelentett projektek előzték meg, mint a három évadot megért Castlevania, a klasszikus Dragon’s Lair adaptációnak tervezete, és a két készülő Resident Evil animációs film -és sorozat. Az pedig, hogy a Netflix meglátta a zsánerben rejlő potenciált, nem véletlen, hiszen gyártási struktúrájuk által minden eszköz adott, hogy megtörjék azt a régi “átkot”, ami szerint bármely videojáték megfilmesítése alapjaiban számít ördögtől valónak. A főként sorozatokban gondolkodó szolgáltató ugyanis könnyedén elkerülheti azt a jelenséget, amely – az interaktív médium felépítéséből adódóan – kénytelen-kelletlen is ellentámaszt a megfilmesítés lehetőségének. Hogy érthető legyen: egy-egy játéknak 10-20, esetenként 100+ órája van elmesélni egy vagy akár több történetet. Ennek során a karaktereknek rengeteg idejük van kibontakozni, valamint hosszasan építhetőek a világok, illetve azoknak háttértörténete is. Ezt vászonra vinni, zanzásítva 2-3 órában hatalmas kihívást jelent, főleg úgy, hogy szélesebb közönség felé nyitva azokra is gondolni kell, akiknek lövésük sincs arról, hogy mit is takar tulajdonképpen az adott cím.

blank

Persze – ahogy azt fentebb is említettük –, nem csak sorozatokat terveznek a Netflixnél, a hangsúlyt azonban határozottan a hosszabb játékidejű produkciókra fektetik – az pedig a legkevésbé sem szab gátat nekik, hogy az adott széria idő előtt véget érhet, amennyiben az zátonyra fut. Ezt mi sem példázza jobban, mint azon sorozatoknak az igen terjedelmes listája, amelyek cliffhangerrel értek véget, folytatás azonban már nem érkezett, köszönhetően az első huszonnyolcnapos eredményeknek (hogy pontosan mi alapján kaszálja el a sorozatokat a cég, arról ITT olvashattok bővebben).

A videojátékok egyébként már csak azért is egyedülálló módon illeszkednek a streamelős óriás üzleti tervéhez – aminek lényege, hogy rendszeresen frissítsék műsorkínálatukat, illetve sikerlistás darabjaikat –, mert bizonyos programok, folytatásaik és kiegészítőik önmagukban több évadra elegendő puskaport biztosítanak, a nézők (és talán leginkább azok, akik játszanak is) pedig már fel vannak készülve az érkező folytatásokra, spin-offokra, előzményekre és rebootokra. A kérdés itt csupán az, hogy ugyanazon elemekkel operáló produkciók vajon mennyi ideig lennének képesek lekötni a fogyasztók figyelmét, megfelelve egyben a Netflix elvárásainak is? A cég már bebizonyította, hogy hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni, ha a szükség úgy kívánja, szóval rajtuk nem múlik, a legtöbb videójátékos alapanyag viszont nem kis költségvetést igényel, már amennyiben élőszereplős vagy animációs formában szeretnék visszaadni az adott program hangulatát. Persze ott van az a bizonyos B opció is, amivel megspórolhatnak egy “pár” dollárt, méghozzá az, hogy anime formában mozgóképesítik meg az alapanyagot – ahogy tették azt a már említett Castlevaniával, teszik a Vesemir fiatalkorát bemutató A farkas rémálmával, illetve az Assassin’s Creeddel is. Ez azonban megint további kérdéseket vet fel, ugyanis attól függetlenül, hogy az anime hatalmas népszerűségnek örvend napjainkban, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a műfaj szerelmesei és az adott cím rajongóin túl a szimpla érdeklődők is hajlandóak lennének jegyet váltani rájuk.

Ami pedig további elvitathatatlanul kedvező tényezőként van jelen, az maga a COVID-19, ami révén a mozik zárva tartják kapuikat, ezáltal pedig rengeteg felhasználó fordult a különféle streamingszolgáltatókhoz, akik (legyen szó a Netflixről, az HBO-ról, a Disney+-ról vagy az Amazonról) minden eddiginél nyereségesebb évet zárhattak 2020-ban. Minden eddig felsorolt együtthatóval már könnyedén felállíthatunk egy olyan egyenletet, mely kedvező végeredményt hozhat a Netflix számára, még annak ellenére is, hogy a streaming piac egyre telítettebbé válik. Ebben sokat segít eddig szerzett tapasztalatuk, legyen szó saját gyártású sorozatokról, vagy éppen licenszelt termékekről. Valamint az a tény, hogy a konkurencia mellett egy jól körülhatárolható szeletét igyekeznek birtokolni a különböző zsánereknek: míg például a Disney+ a Star Warsban és a Marvel-féle képregényes produktumokban látja a jövőjét, a Netflix elsősorban a fantasy érát szeretné a magáénak tudni, amihez a videojátékadaptációk már nagyszerűen betársulhatnak, főleg ha olyan címekkel kívánnak operálni, mint az Assassin’s Creed vagy a pletylált Cyberpunk 2077.

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

Kattints a kommenteléshez

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Felkapottak