Kapcsolat

Képregény

BRZRKR: elolvastuk a Keanu Reeves által írt képregénysorozat első számát

Átok vagy áldás a halhatatlanság?

blank

blank

A 14-15. századi Itáliában élte fénykorát a reneszánsz stílus, amikor is a művészek – festők, szobrászok, írók – újra felfedezték maguknak az ókori görög és római kultúra értékeit. Ennek köszönhetően a társadalomban megjelentek az úgynevezett polihisztorok, akiket talán – mai szóval élve – “alkotói ezermesterként” jellemezhetnénk leginkább, azaz többféle mesterségben is jártasak voltak. Az egyik leghíresebb ilyen ember Leonardo da Vinci volt, aki nemcsak a művészi világban, de a tudományok terén is igyekezett maradandót alkotni. Természetesen a modern kornak is megvannak a maga ezermesterei, a legújabb csillag az eddig jobbára színészi – és jótékonykodási – tevékenységéről ismert Keanu Reeves, aki hiába éli másodvirágzását a John Wick-trilógiának köszönhetően, mégis úgy döntött, a mozgóképes művészet mellett másban is kipróbálja magát. Ennek az ”új útnak” az első állomása a Cyberpunk 2077 Johnny Silverhandjének megformálása volt, ami ugyan sokat dobott a színész amúgy sem alacsony ázsióján, most mégis képes volt rálicitálni. Reeves ugyanis a BOOM! Studios-szal közösen tavaly bejelentette első, BRZRKR címre keresztelt, tizenkétrészes képregénysorozatát, aminek első darabja a tervek szerint októberben jelent volna meg az Egyesült Államokban, de erre végül csak idén február 17-én kerülhetett sor. A megjelenés óta eltelt kerek egy hónap során az alkotás több mint 600 000 példányban kelt el, ami azt jelenti, hogy a BRZRKR birtokolja jelenleg a legtöbbet eladott példányszám titulust a kiadó történetében.

A cselekmény – melynek maga Reeves, azaz inkább egy más univerzumbeli alteregója, egy már több mint nyolcvanezredik évét taposó, félig halandó, félig isten” ember”, akit brutális képességei miatt egyszerűen csak Berzerkernek hívnak – nincs túlságosan túlbonyolítva: Berzerker – a név emberfeletti erejű embert jelent a skandináv mitológiában – korából adódóan jó pár évszázadot leélt már az emberek között, ennek köszönhetően pedig sok mindent látott. Viszonylagos békéjét viszont csak napjainkban lelte meg, méghozzá azáltal, hogy csatlakozott hazája különleges egységéhez. Mivel gyakorlatilag nem lehet őt megölni, ezért előszeretettel vetik be olyan helyzetekben, ahol az egyszerű katonák elvéreznének. Egy ilyen szituációba csöppenünk bele mi is egy – vélhetően közép vagy dél-amerikai országban –, ahol az alakulatnak az állam elnökét kell kézre kerítenie. Ez végül nem sikerül, mivel az önmagával viaskodó Berzerker megöli őt. A küldetés végeztével társai elviszik őt egy titkos kutatóközpontba, ahol helyre rakják a harcban igencsak megtépázódott testét, majd egy doktornővel folytatott eszmecsere során eszébe jutnak gyermekkora emlékei a szüleiről, és a helyről, ahol felnőtt.

blank

Az már a képregény megjelenése előtt tudvalevő volt, hogy Reeves nemcsak a főszereplőt mintázta magáról, de művét telepakolta önéletrajzi elemekkel is. Ez leginkább abban nyilvánul meg, mikor az öldöklés folyamán egyfajta belső párbeszédet folytat édesapjával, akit emberi években számolva 13 éves kora óta nem látott. Másrészről pedig spirituális jellege van a dolognak, hiszen Berzerker elmondja, hogy emlékszik a történelem legsötétebb fejezetére, a Fekete Halálnak nevezett pestisjárványra, különösen az áldozatok és az azok testét elégető fáklyák szagára. Ez pedig nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy a férfi átokként gondoljon halhatatlanságára, és egyfolytában azon töri a fejét, hogyan válhatna halandóvá, vagy – noha ezt apjának nem vallja be – vethetne véget életének. Mivel ez még csak egy sorozat kezdete, így nem tudjuk, melyik megoldás fog győzedelmeskedni (azért reméljük, az előbbi), de az már most biztosnak tűnik, hogy az akció és a vérözön mellett nagy hangsúlyt kapnak az érzelmi és erkölcsi kérdések is. Utóbbira szintén láttunk példát, mikor Berzerker szó szerint “belerohan” a menekülő elnök repülőjébe, majd miután végez vele, akkor látja csak meg, hogy fia is ott van. A halhatatlan harcosnak nem áll szándékában bántani a fiút, ám egy társa golyót repít a fejébe, mondván, nincs szükségük szemtanúkra. Ez az emlék már csak később, a kutatóközpontban villan be neki, de mégis egy újabb érv számára, hogy gyűlölködve tekintsen az életre. Persze maga sem az a ma született bárányka hírében áll, de Reeves – John Wickhez hasonlóan – úgy alkotta meg a karaktert, hogy csak azoknak ártson, akik megérdemlik a büntetést. És talán ez az, ami megfogott minket az első számban, hogy mozgókép helyett rajzolt formában is viszontláthatjuk az elmúlt évek legkedveltebb – vagy éppenséggel legellentmondásosabb – figuráját. Na meg a jól megírt dialógusok, amelyek lehet, hogy sokszor csak egy mondatból állnak, mégis olyan mögöttes tartalommal rendelkeznek, amely sokak számára elgondolkodtató lehet, ahogyan nekünk is azok voltak.

blank

Reeves persze nem egyedül hozta össze a BRZRKR-t, a képregényen több ismert, már-már legendás alkotó is dolgozott, olyanok, mint Matt Kindt (Pókember, Az Igazság Ligája) író, Alessandro Vitti (Dr. Who, Amerika kapitány, Secret Warriors) rajzoló, a színek mestere, Bill Crabtree (Ant-man, Invincible), Clem Robins (Hellboy, Preacher) betű és szöveg, valamint Rafael Grampá (Batman, Daredevil), mint borítórajzoló. Ennek ellenére sajnálatos módon nem tudtak semmi újat összehozni, a történetet lényegében a Hegylakó és a Vin Diesel (Halálos iramban) főszereplésével tavaly bemutatott Bloodshot motívumaira húzták fel (de említhetnénk a Netflix produkcióját, A halhatatlan gárdát is). Persze a mai világban nagyon nehéz valami igazán újat mutatni, ez felhozható a csapat mentségére, de azért picit mégis csalódottak voltunk miatta. De ettől még le a kalappal Reeves előtt, és szurkolunk neki, hogy a maradék 11 füzetet is hasonló színvonalon szállítsa le nekünk.

Érdekesség, hogy a Netflix nemrégiben ”first look” megállapodást kötött a Boom! Studiossal, ami annyit tesz, hogy amennyiben fantáziát látnak a sztoriban, ők tehetnek először ajánlatot a megfilmesítésért. Reeves ráadásul úgy nyilatkozott, szívesen eljátszaná a főszereplő Berzerkert – mily meglepő.

blank

A BRZRKR ugyan Magyarországon nem jelent meg, ám eredeti nyelven könnyen beszerezhető az Android és iOS alapú rendszerekre egyaránt ingyenesen elérhető ComiXology alkalmazáson keresztül.


Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!

Kattints a kommenteléshez

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Felkapottak